A tároló önmagában nem véd az áramszünet ellen
Ez a leggyakoribb félreértés a lakossági energiatárolásban. Egy hálózatra kötött tároló áramszünetkor lekapcsol — akkor is, ha tele van. Ahhoz, hogy legyen áram, külön kapcsoló és tudatos méretezés kell. Ezen az oldalon leírjuk, mi kell hozzá, és mi az, amit nem érdemes elvárni tőle.
Nem hiba, hanem előírás
Hálózatkimaradáskor a hálózatra kötött inverternek le kell kapcsolnia. Ez biztonsági követelmény: megakadályozza, hogy a rendszer visszatápláljon egy olyan hálózatra, amin szerelők dolgoznak. A funkció neve szigetüzem-védelem, és nem kikapcsolható.
Hálózat kiesik
Az inverter érzékeli a feszültség hiányát, és másodperceken belül leválik. A tárolóban lévő energia érintetlen marad, de nem elérhető.
Backup-kapcsoló nélkül
A ház sötét marad. A tároló nem hibás — pontosan azt teszi, amire tervezték.
Backup-kapcsolóval
Az automatika leválasztja a házat a hálózatról, és a kijelölt áramköröket a tárolóról táplálja tovább. Az átkapcsolás jellemzően másodperc alatti.
Részleges vagy teljes szigetüzem
A különbség nem a tároló méretében van elsősorban, hanem abban, hogy mekkora pillanatnyi teljesítményt kell kiszolgálni.
Részleges — kritikus áramkörök
Egy külön elosztóra kötött kör marad életben: hűtő és fagyasztó, világítás, internet, riasztó, a gázkazán vezérlése. Tipikusan 200–500 W átlagos terhelés.
Előnye: lényegesen olcsóbb, kisebb inverter is elég, és a tároló hosszú órákig vagy napokig kitart.
Feltétele: a kritikus áramköröket szét kell választani a villanyszerelésben. Sok háznál ez a nagyobb munka, nem maga a kapcsoló.
Teljes — az egész ház
Minden fogyasztó működik tovább, beleértve a villanybojlert, a klímát és a főzőlapot. A rendszernek a ház csúcsteljesítményét kell tudnia adni.
Ára: jóval nagyobb inverter és tároló, ezért lényegesen drágább.
Mikor indokolt: ha gyakoriak és hosszúak a kimaradások, vagy ha van olyan fogyasztó, amit nem lehet lekapcsolni — például egészségügyi eszköz.
kWh vagy kW — a kettő nem ugyanaz
A kapacitás azt mondja meg, meddig
A kWh az áthidalt időt határozza meg. Ezt viszont a bekapcsolva hagyott fogyasztók döntik el, nem a tároló önmagában. Ugyanaz a 10 kWh egy alap kritikus körön napokig kitart, egy klimatizált házon néhány óráig.
Az inverter azt, hogy mennyit egyszerre
A szigetüzemi kimenet kW-ban korlátoz. Egy szivattyú vagy kompresszor indulási árama a névleges többszöröse lehet, és leejtheti a rendszert akkor is, ha a tárolóban bőven van energia. Ezért kell a kritikus kört tudatosan összeállítani.
Mi fér el egy alap kritikus körön
Hűtő és fagyasztó, néhány LED-es világítás, router és riasztó, valamint a gázkazán keringtető szivattyúja és vezérlése együtt jellemzően 200–300 W átlagfogyasztást jelent. Egy 10 kWh-s tároló ezt elméletben egy napnál tovább is viszi, ha a napelem nem tölt közben.
Ami gyorsan elviszi: villanybojler, klíma, indukciós főzőlap, elektromos autó töltése. Ezeket a backup-körre nem érdemes rátenni.
Amit a legtöbben félreértenek
Működik az energiatároló áramszünet esetén?
Önmagában nem. Egy hálózatra kötött tároló áramszünetkor jogszabályi és biztonsági okból lekapcsol, hogy ne táplálhasson vissza a hálózatra, ahol szerelők dolgozhatnak. Ahhoz, hogy áramszünetben is legyen áram, külön backup-kapcsolóra és arra méretezett rendszerre van szükség.
Mi az a backup box, és miért kell?
A backup box egy automatikus átkapcsoló, amely hálózatkimaradáskor leválasztja a házat a hálózatról, és a tárolóról táplálja tovább a kijelölt áramköröket. Nélküle a tároló érzékeli a kimaradást és leáll — hiába van benne energia.
Teljes vagy részleges szigetüzem?
A részleges a gyakoribb és olcsóbb: egy külön elosztóra kötött kritikus áramkör-csoport marad életben — hűtő, világítás, internet, gázkazán vezérlése. A teljes szigetüzemhez az egész ház csúcsteljesítményét ki kell tudni szolgálni, ami lényegesen nagyobb invertert és tárolót igényel.
Mennyi ideig működik a ház a tárolóról?
Az áthidalt idő a lekapcsolt fogyasztóktól függ, nem a tároló méretétől önmagában. Egy 10 kWh-s tároló egy alap kritikus körön (hűtő, világítás, router, kazánvezérlés — nagyjából 200–300 W átlagfogyasztás) elméletileg egy napnál is tovább kitart. Ha a villanybojler vagy a klíma is rajta van, órákban mérhető.
Tölt a napelem áramszünet alatt?
Csak akkor, ha a rendszer erre fel van készítve. Sok hibrid inverter szigetüzemben is tudja fogadni a napelem termelését, így nappal a tároló újratöltődik — ez hosszabb kimaradásnál dönti el, hogy órákról vagy napokról beszélünk. Nem minden inverter tudja, ezért ezt előre tisztázni kell.
Mekkora teljesítményt bír szigetüzemben?
A tároló kapacitása kWh, a pillanatnyi terhelhetőség viszont kW — és ez utóbbit az inverter szigetüzemi kimenete korlátozza. Egy indulási árammal járó fogyasztó, például egy szivattyú vagy kompresszor, akkor is leejtheti a rendszert, ha a tárolóban bőven van energia.
Mennyivel drágább a backup-kivitel?
A backup-kapcsoló és a külön kritikus elosztó kiépítése egyszeri többletköltség, ami a rendszer méretétől és a meglévő villanyszerelés állapotától függ. Sok esetben a kritikus áramkörök szétválasztása a nagyobb munka, nem maga a kapcsoló.
Megéri csak az áramszünet miatt tárolót venni?
Ha kizárólag ez a cél, gyakran nem: egy szünetmentes tápegység vagy egy aggregátor olcsóbb. A tároló akkor éri meg, ha napi szinten is dolgozik — önfogyasztás-növelésre —, és a backup ehhez jön hozzá. Ez a leggyakoribb félreértés ebben a témában.
Mondja el, mi ne aludjon ki
A backup-rendszer tervezése azzal kezdődik, hogy összeírjuk, mely fogyasztóknak kell működniük. Ebből jön az inverter és a tároló mérete — nem fordítva.
Kapcsolódó: lakossági energiatárolás · otthoni tárolók · technológia